Junius 17én este érkeztem Zalaegerszegre. A koleszből már kiköltöztem, de a vizsgák még nem értek véget, szóval drága barátnőm, Zita és az ő drága barátja Gergő befogadtak gyönyörű kis kuckójukba.
Az egész szerdáig tartott...
Hétfő:
Korai kelés, a nap és a vizsgák esélye arra, hogy happy end legyen, minimális. És mégsem. Ezután persze lazítás. Az elviselhetetlen hőség kikergetett minket délután a bányatóhoz. A további terv a prószasütés volt boronatárcsán, szóval elindultunk beszerezni az alapanyagokat és az ahhoz szükséges egyéb májkárosító eszközöket... ezen felbuzdulván vettem egy hatalmas hatszeméyles sátrat, mert a hülyének is megérte, nomeg már 2 hónapja lesegettem, de most megvan.
Kiértünk Zalaszentivánra Dala barátunkhoz és nekiláttunk az alapanyagok előkészítésének, pucolásának, felaprításának, szétcincálásának és felgurításának! Később megállapítottam, hogy ez egy hatalmas kert, és akár ki is próbálhatnám az újjonnan beszerzett sátracskámat. Ebből jött az ötlet, hogy it is aludhatna akár mindenki és így szegény kinevezett sofőrünk, Zita is pálinkázhatna velünk. Persze, hogy így lett.
Kedd:
Másnap a meleg kergetett ki minket a pokróccal bélelt helyről, amit éjjel a dörgős, villámlós égszakadás is próbára tett (én személy szerint fel sem ébredtem a viharra), de túlélte. Irány ismét a bányató, fürdés, hazaérés, kajálás, este még egy kis tanulás a kis söröcske mellett, aztán alvás.
A szerdai nap a belgyógyászat napja volt, Zitának és nekem is sikeresen fejeződött be a dolog.
Annyira maradtam volna még, nagyon szép emlékeket kaptam tőlük és ezúton is szeretném égigérő hálámat kifejezni!
Önzetlen és nagyon jó barátok vagytok! Köszönök mindent!
Thursday, June 21, 2007
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
1 comment:
A tanévnek vége. most a nyár következik, és a lazítás. (persze, tudom hogy dolgozol, de az mégis lazább)
eljött a te időd. élvezd ki.
Post a Comment